Pannon-info.hu az egészségért, a magyar termékekért, munkahelyekért, szuverenitásért

Hódít az "afrikai harcsa" Magyarországon! Már a tápos csirke cikkem közben megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy utánajárok ennek az intenzíven tartott halfajtának is egy kicsit.. Mint minden intenzív tartási formáról, erről is megvan a véleményem. Milyen jó életük lehet a halaknak azokban a tartályokban egész életükben súrlódva a többiekhez.  Szerencsére a tyúkok esetében az idei évtől pozitív változás áll be az EU szabályozás következtében. Egészséges magyar élelmiszerek kiszállítással itt!

Mint mindig, most is a természetellenesen tartott és ebbők kifolyólag nyilván természetellenesen kezelt és gyógyszerezett állatokról szeretnék írni. Egészséges az afrikai harcsa húsa?Betegségeikről a cikk végén olvashat. Ugye senki nem gondolja, ha mélyebbenbelegondol, hogy nem kell antibiotikumozni az ilyen irreális sűrűségben tartott afrikai harcsákat, csakúgy, mint a ketreces-tápos csirkéket. Persze ez a problémája a növénytermesztésnek is: a sokhektáros ültetvényeket sokat kell ám permetezni a nagy növénysűrűség miatt.. 

Eredete

Magyarországra az afrikai harcsát (Clarias gariepinus) hivatalosan előszőr Prof. Woynarovich Elek hozta be 1984-ben Hollandiából. A második behozatalra 1987-ben került sor. 1989-ben tenyésztésével még csupán három gazdaság foglalkozott kísérleti jelleggel.Mivel melegvízi állat, termelésével nálunk csak geotermikus vizekben, vagy erőművi hulladékhőre települő gazdaságokban lehet eredményesen foglalkozni. Jelenleg a termelt hal 80%-a exportra kerül. Magyarországon többek között Szarvason, Tukán, Tiszafüreden és a dunántúli hőforrások között tenyésztik.

Az afrikai harcsát, ahogy Magyarországon hívjuk, intenzíven tenyésztik. Mit is jelent ez? Nagyméretű tartályokban vagy medencékben, hihetetlen halsűrűség mellett "tartják az állatokat. 1 m3 vízben 200-300 kg hal is bezsúfolódik, de ellenállóképességűknek és igénytelenségüknek köszönhetően kiválóan viselik ezeket a természetellenes körülményeket.

Egy külföldi, amerikai cikk bemutatja, hogy miről is beszélünk. A Mercola.com a világ 2000. leglátogatottabb egészség magazinja kb. 20 millió! honlap közül!

A tenyésztett halak minősége hasonlít a nagyüzemi tartású szarvasmarhákéhoz - Mercola.com - Cikk és fordítás:Natursziget.com

Ellentétben azzal, amit az ipar el akar hitetni velünk,a tenyésztett halak sem jelentenek egészségesebb megoldást. Sem nekünk, sem a halaknak, sem a környezetnek. Nemcsak a higanyszennyezettség problémájával találjuk magunkat ismét szembe, hanem a PCB és más mérgező ipari melléktermékek magasabb mértékével is. Ezeknek a mértéke akár 9 milliószor is nagyobb lehet a vízben található mennyiségnél.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a haltenyésztők, minél nagyobb haszonra törekedve, hatalmas mennyiségű halat tenyésztenek kisebb, zárt területeken, a zsúfoltság pedig különféle betegségekhez és sérülésekhez vezet. Ezt megelőzendő, a halaknak antibiotikumokat és vegyi anyagokat adnak élősködők, például tengeri tetű, valamint egyéb bőr- és kopoltyúfertőzések ellen. Még tovább rontja a helyzetet, hogy ezek a halak gyógyszereket és hormonokat is kapnak, és időnként genetikailag módosítják őket, hogy felgyorsítsák a növekedésüket és megváltoztassák a szaporodási szokásaikat.

Sohase feledkezzünk meg a táplálkozási láncról! Valójában azt esszük meg, amit a táplálékunk megevett. Vegyük például a szabadon legeltetett marhát: húsa egészséges arányban tartalmazza az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat (kb. 3:1 arányban), miközben a nagyüzemi tartású marháé teljesen ellentétes arányú összetételt mutat, sokkal több, gyulladást okozó omega-6 zsírsavat tartalmaz, mint gyulladásgátló ómega-3 zsírsavat (kb. 20:1 arányban!). Kép: Egészséges, tápmentes hús, élelmiszerek!

Míg a telített/telítetlen zsírsavak aránya már régóta ismert problémákat okoz, azt csak néhány éve tudjuk bizonyosan, hogy különös jelentősége van a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3/omega-6 aránynak. Az ideális az 1:3-1:5 volna, ezzel szemben a civilizált világban szokásos, rosszul összeállított étrend 1:10-1:30 arányban tartalmazza ezt a két fajta zsírsavat. A helyes arány visszaállításához omega-3 zsírokban gazdag étrendet (len, dió, mogyoró, repce, tengeri halak) javasolnak az orvosok és táplálkozástudományi szakemberek. Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-1,5 g körül lenne ideális, a fenti arányok megtartásával.(Az omega-3 zsírsavak: linolénsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA).)

Hazai halak Omega-3 zsírsav tartalma:

Az intenzíven nevelt afrikai harcsa (Clarias gariepinus) betegségei és egy újabb kórkép előfordulása hazánkban

Csaba György, Gonda Eszter, Láng Mária, Jánosi Szilárd - Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest

Kivonat

A magyar halászatban a geotermikus energia hatékony kihasználására legjobban bevált halfaj az afrikai harcsa, amit már több mint tíz éve tenyésztenek. A termálvízekre települt gazdaságok évente több mint 1000 tonna afrikai harcsát állítanak elő. E halfaj a betegségeknek rendkívül ellenáll, pl. vírus okozta kórképről nincs tudomásunk, és az irodalomban fellelt kockázat-elemzési kísérletek tanúsága szerint e halfaj az  Ictalurus punctatus állományokban jelentős károkat okozó herpesz vírusnak (CCV) – miként a mi folyami harcsánk is – ellenáll.

 A baktériumok okozta megbetegedések  közül a stressz hatásokra aktiválódó baktériumok (Aeromonas hydrophila-punctata csoport) leküzdése gyakori probléma. Az Edwardsiella tarda okozta szeptikémia gyakorlatunkban csak egy ízben fordult elő. A minden halfajra veszélyes egysejtű hal paraziták (Ichthyobodo, Chilodonella, Tricodina, Trichodinella) ugyan e halfajon is elszaporodhatnak, de a zárt rendszerekre vonatkozó előírások szigorú betartásával ezek a paraziták távol tarthatók. (Ez sem C vitamin kúra lehet - a szerk.)

  A takarmányozási problémák okozta megbetegedések (a járulékos légzőszerv gyulladása, koponyacsontok szétválása (broken-skull disease) C-vitamin hiány következtében) hazánkban ismételten előfordultak, de ma már egyre ritkábban jelentkeznek. Meglepő, hogy a béltraktus hátulsó szakaszának repedésével járó ismeretlen oktanú, de leginkább takarmányozási ártalomnak tekintett, eddig hazánkban nem észlelt kórkép (ruptured intestine syndrome) épp napjainkban jelentkezett. 

A kb. 7 hetes afrikai harcsa állományban a kezdeti étvágytalanságot, rövid felszín közeli „függeszkedő” tartás, a hasfal elszíneződése, felrepedése és tömeges elhullás követte. Az ivadékon a hasúszó előtti régióban a hasfal erózióját és spontán perforálódását lehetett megfigyelni. Sztereomikroszkóp alatt az áttetsző hasfalon át, a beleket teljesen kitöltő, tömörült takarmányhalmazokat lehetett látni. A belet felvágva az összetömörült takarmányban a bél átmérőjét csaknem kitöltő emésztetlen növényi rost darabkákat lehetett megfigyelni.

Több halon a bajuszszálak megrövidülését, bunkószerűvé válását észleltük. A harcsákban és kültakarójukon parazitát kimutatni nem lehetett. A bakteriológiai vizsgálat során a halak egy részéből  Aeromonas hydrophila-punctata csoportba tartozó, továbbá  Plesiomonas shigelloides baktériumtörzseket izoláltunk. A  Plesiomonas shigelloides baktérium eddig ismeretlen volt hazai halainkból. Irodalmi adatok szerint fakultatív patogén, amit Németországban éppen afrikai harcsák megbetegedése során izoláltak.

Kérdéseimet elküldtem 2 magyar tápkészítőnek/forgalmazónak, hogy pontosan mi is a tápok összetétele. Válaszukat közzé fogom tenni, amint az megérkezik.

Az egyik harcsatáp forgalmazó válaszolt: "növényi fehérje, állati fehérje, halliszt, stb van a tápban", ezt írja. A növényi fehérje szinte biztos, hogy szója fehérje, amiről már írtam itt: http://pannon-info.hu/oekologia/11-oekologia/139-gyilkos-szojamezk-del-amerikaban

De van ilyen vélemény is az interneten: "Afrikai harcsa - itthon tenyésztik és a csirkefarmok szarával etetik! Tehát kap jó bőven génmódosított takarmányt és antibiotikumot is!"

Ennek is utánajárunk..