Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök és táplálkozáskutató. Abban különbözik az átlagos (alkalmazott) élelmiszeripari mérnöktől, hogy nem alkalmazni akarja a mai kor élelmiszeripari fogásait, hanem bemutatja azokat. Lerántja a leplet az "E" számokról, avagy az élelmiszer adalékanyagokról, a cukor hamis mítoszáról, a csontritkulás okairól, az allergiáról, a GM tartalmú élelmiszerekről és még sok élelmiszeripari titokról..Könyvei megvásárolhatók webáruházunkban.
"Hazánkban egyre nagyobb igény mutatkozik az egészségvédő életvitel iránt, azonban sajnos ez is az ún. „egészség-business” részévé vált. Sokan és sokféleképpen szeretnének meggazdagodni mások betegségén, így meglehetősen kaotikus állapotok alakultak ki napjainkra az egészségvédő életmód területén. Igazságok és csúsztatások különös keveréke forog nap mint nap a köztudatban és gyógytermékek garmada vesz körül bennünket."
Tóth Gábor eddig 8 könyvet írt, melyek a Pilis-Vet Kiadó gondozásában jelentek meg:
2002-ben Az E-számokról őszintén, 2003-ban az Allergia- és Candida–kalauz, 2004-ben a Génháború – A genetikailag módosított élelmiszerek kockázatai, 2005-ben Ne veszítsd el a csontjaidat! és a Kézben tartott idő. 2006-ban a Beteg táplálékaink – A szalmonellától a madárinfluenzáig címmel jelent meg. Legutóbb pedig a Hogyan védekezzünk világjárványok idején és az Édesítsünk okosan címü könyvek.
Néhány szóban Tóth Gábor egészségvédő könyveiről:
Az E-számokról őszintén
Az élelmiszer adalékanyagok (e-számok) egyre szélesedő tárháza az eladhatóságot, a gyártó érdekeit szolgálja, a szolgálatkész, fogyasztóbarát gyártó " mindent a vevőért " ideológiája sajnos a legtöbbször csak felszín.
Sokan úgy gondolják, minden "E" adalékanyag ártalmatlan és semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár rendszeres, naponkénti bevitelük a szervezetünkbe. Ez az egyik véglet. Mások minden adalékanyagtól kategorikusan elhatárolódnak, sőt jelentős részükkel kapcsolatban komoly egészségkárosító hatásokról beszélnek. Ez a másik véglet. Van sok természetes eredetű, teljesen ártalmatlan adalékanyag és természetesen vannak súlyosan mérgező, káros szintetikus, mesterségesen előállított vegyületek, adalékanyagok.
Beteg táplálékaink
Manapság a húsok rengeteg antibiotikumot és GM szója maradékokat tartalmaznak! Nagyon ajánlott mindenki számára, hogy ha húst fogyaszt, ne fogyasszon bolti antibiotikumos és tápozott húsokat. "A táplálkozástudomány „ragaszkodik” a húsfélék, a tej, a tejtermékek és tojás rendszeres fogyasztásához, az élelmiszeripari résztvevők nem kis örömére. De milyen árat fizethet a fogyasztó, ha hiba csúszik a tudományos szemléletbe vagy a gyártási folyamatba?
Figyelembe veszik-e, hogy korunkban szinte minden „kifordult a sarkaiból”, és mind a mikrobiológiában, mind az emberi szervezetben és magatartásban mélyreható változások történnek?
Az emberek egyre betegebbek, és gyógyulni szeretnének. Ez azonban a túltenyésztett, beteges állatok felhasználásával, „titkos receptúrák” alapján készült élelmiszerek ajánlásával szinte lehetetlen. Beteges ember „beteges tápláléktól” nem lehet egészséges. "
Allergia és Candida kalauz
A XIX sz. közepén Magyarországon egy orvos csak elvétve találkozott allergiás vagy asztmás beteggel. A természeti népeknél végzett
megfigyelések igazolták, hogy amint a fejlett civilizáció teret hódít egy közösségben, a betegek száma emelkedni kezd.
Az allergia problémaköre az utóbbi évtizedekben az ún. népbetegségek élmezőnyébe került. A szakemberek a XX. századot az „allergia századának” nevezték le. Európai viszonylatban mintegy 80 millió embert érint komolyabban a betegség, a teljes kontinens lakosságának 25 %-a szenved valamilyen allergiás tünettől.
Önök szerint miért van az, hogy amíg az emberiség kb. 5 millió éves történetében nem volt allergia, addig a 20. század 2. felétől rakétaszerűen emelkedik a betegek száma? Vajon nem volt pollen a levegőben régebben? Valószínűleg több volt régebben avirágpor! Akkor? Természetesen a környezeti hatások és főleg a szervezetünkbe jutó allergén anyagok a felelősek.( a szerk.)
Ne veszítsd el csontjaidat!
A csontritkulást a XIX. század végéig az orvosok szinte nem is ismerték. A törékeny és porózus csontozat a kórboncnokok között orvosi ritkaságnak számított. Az első világháborút követően azonban egyre inkább a figyelem homlokterébe került e kórkép és a XX. század végére kiterjedt néprétegeket érintő súlyos globális problémává nőtte ki magát.
A csontritkulást az egyik legnagyobb népbetegségként tartjuk számon korunkban. A néma járvány rohamos terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2000-es évek első 10 évét (2000-2010) a csontok és izületek évtizedének nyilvánította.
Génháború
A genetikai módosítással kapcsolatban egyre több kétely merül fel orvosban, közgazdászban, 
természetvédőben, gazdálkodóban és fogyasztóban egyaránt. A géntechnológián belül a legproblémásabb terület a genetikailag módosított élelmiszerek területe. Szerencsére a génháború kimenetelét nem a hatalom és a pénz, hanem a fogyasztók dönthetik el.
Édesítsünk okosan!
A könyv bemutatja a jelenleg használatos édesítőanyagokat és ráirányítja a figyelmet az egészséges étrenbe illeszthető, édes ízű nyersanyagokra, édesítőszerekre. Beszél a kristálycukorról és a gyógyító édességekről is.
