Nos, türelmesen meghallgattam Orbán Viktor Miniszterelnök Úr évértékelő beszédét. Azt kaptam, amire számítottam. Egy fényévekkel jobb beszéd mint a gyurcsányiak egy Gyurcsánynál 1000-szer hitelesebb embertől, ám semmi konkrétum, semmi jövőkép. Nem csoda. A radikális megoldás nélkül a Fidesz kormány sem tud semmi lényegeset elérni. Ha nem ül le az IMF-el, Világbankkal, Európai Únióval megtárgyalni a magyar államadósság sorsát, nem fog tudni munkahelyet teremteni, népnyomorító adókat csökkenteni,gazdaságot fellendíteni, országot építeni! Kép: a magyar történelem legkártékonyabb minisztere!
Kedves Fidesz! Önök, mint politikai párt persze nem mernek és nem tudnak leülni államadósságunk hitelezőivel egy radikálisabb megoldásról tárgyalni. Önök annyira rettegnek a politikai következményektől, amennyire egy politikai párt csak tud. Hosszútávon nem a politikai pártok a megoldás jelenkorunk gazdasági és társadalmi problémáira. Egy népi kezdeményezés - ami cél-orientált és nem ideológia-orientált - tudná csak hatékonyan kezelni a problémákat.
Önök kedves Fidesz kormány nem mernek szembemenni az IMF-el, Világbankkal és az Európai Únióval az államadósságunk csökkentése ügyében, ahogy egyik hasonló szintén eladósodott európai állam sem tesz semmi radikálisat. Miről is beszélek? Amíg az európai nemzetállamok nem ülnek le az őket tudatosan eladósító nemzetközi bankár csoportokkal határozottan, addig nincsen remény az európai államok adósságának és ezzel arányosan adószintjének csökkentésére. MInden állam természetesen csak az adóbevételekből tudja finanszírozni adósságszolgálatát. Nem arról van szó, hogy a hitelezők által- egyébként rosszhiszeműen - kihelyezett pénzt, azaz tőketartozást nem akarjuk visszafizetni, de a kamatokról beszélgessünk már egy kicsit!!
A mellékelt Google grafikon (nem friss adatok) szerint egyébként a GDP arányos eladósodottságunk a 3. Európában, de hasonló szinten van eladósdva Németország(73.4%), Franciaország(78.1%),Egyesült Királyság(68.2%). Magyarország GDP arányos államadóssága 78 % körül van, de a nagy és erős iparral rendelkező Olaszország 116 % körül áll! Nem friss adatok, de az arányokat bemutatják...
Mit kellene tenni egy felelős kormánynak az államadósság ügyében 2011-ben Magyarországon?
- Tudatosítani a hitelezőkkel( IMF/Világbank,EU), hogy ők is csak egy üzleti vállalkozásba vágtak és így veszteségeket is el kell szenvedniük, ahogy minden piaci szereplőnek, osszuk meg a válság költségeit.Alacsonyab hitelkamatokat!! Végül is ez egy nemzetközi segítő szervezete lenne, nem egy profitorientált társaság ugye?
- Nem kell elveszíteniük tőkebefektetésüket, de a pofátlan kamatszintet el kell felejteniük.(6-8%) Változtak a világgazdasági körülmények, ezért változnak a visszafizetési paraméterek is. Legközelebb ne adjanak kölcsönt egy eladósodott országnak, ahogy ezt már ezerszer megtették, adósságspirálba kergetve az országokat. A tőkét bár részletekben, de visszafizetjük...
- A Fidesz kormánynak haladéktalanul meg kell ismertetnie az állampolgárokkal eladósodottságunk okait, forgatókönyvét és felelősségre vonni a bűnösöket. Kik azok, akik külön felhatalmazás nélkül, el merészelték adósítani Magyarországot és polgárait? A felelős politikusokat felelősségre vonni és vagyonosodásukat megvizsgálva vagyonukkal is csökkenteni az államadóságunkat.
- Megvizsgálni, hogy mennyire "követett el" tudatos eladósítást a hitelező szervezet (IMF,Világbank, EU) és természetesen, ha tudatos eladósításról, azaz felelőtlen pénzkihelyezésről van szó (tehát nem végzett megfelelő gazdaságossági számításokat, ami a szervezet hibája) , semmissé nyilvánítani a szerződéseket, mivel egyébként is aránytalanságokat tartalmaznak és a rossz befektetéseket eszközlő hitelező viselje felelőtlen hitelkihelyezése következményét..Ugye ezek a tranzakciók nem jótékonysági akciók voltak, hanem szigorúan piaci kamatokkal működő hitelügyletek, bár megsegítésről beszélnek sokszor.
- Megvizsgálni, hogy illegitim 1989 előtti szocialista kormányok hitelfelvételeiért tehető-e felelőssé a mai "demokratikus" Magyarország hitelfelvételekben teljesen "ártatlan" és a hitelek felvételéről soha meg nem kérdezett népe.
- Alkotmányban szabályozni a további hitelek felvételének tilalmát. Hitelek felvételét csak népszavazással lehessen szentesíteni. Adósságszolgálatot ne lehessen további hitelekből finanszírozni!
- Ja, és a lényeg ismét: egy részben állami non-profit bankot létrehozni, mely áraival szabályozná a kereskedelmi bankok lehetőségeit! Persze ezt a több területen, minden stratégiai ágazatban is meg lehetne lépni.
- A kormány az államadósság mértékét csak nominálértékben, számszerűen hozhatja a közvélemény tudomására. Felejtsük el a GDP arányos % hülyeséget, a bankárok és a kormányok néphülyítő megfogalmazását.
Amennyiben a Fidesz kormány nem kezd meg egy hasonló tárgyalást a hitelezőkkel, a nemzetközi bankárokkal, nem lesz mozgástere semmilyen gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre, mivel becslésem szerint kb. 20 %-a a a magyar költségvetésnek az adósság szolgálatra megy el. Ez okozza Európa legmagasabb, 25 %-os ÁFA szintjét és az összes adóterhelés 70-80 %-os szintjét.
Ide nem kellenek méregdrága szakértők állami pénzen: újra kell indítani a magyar ipart( élén az Ikarus-al) és vonatszerelvény gyártással, értékteremtő magyar munkahelyeket kell finanszírozni a Hankook és más külföldi hasonlók helyett és ki kell nyilatkoztatni, hogy több hitelt nem veszünk fel és azonnali hatállyal befagyasztjuk az államadósság kamatainak törlesztését, hivatkozva a gazdasági környezet megváltozására és az egyébként is pofátlanul magas kamatszintekre! Nem lehet egy ország adós haláláig hazaáruló MSZP-SZDSZ-es politikus-bűnözők miatt!
Visszatekintés a magyar államadósság fejlődésére:
A rendszerváltáskor (1990-ben) az államadósság folyó áron „mindössze” kb 1 400 mrd forint volt, igaz ez az akkori GDP-nek több mint 65%-a volt. A GDP-arányos adósság az 1993-as csúcs (kb 89%) után 2001-ig folyamatosan csökkent (közel 50%-ra), utána viszont újból meredeken emelkedni kezdett, és mostanra rosszabbul állunk mint 1990-ben! Mindezeken felül nemcsak az adósság összege és hazai össztermékhez viszonyított aránya nőtt meg óriási mértékben, hanem a felvett hitelekkel is sokszor nagyon rosszul gazdálkodott az ország vezetése. Ezen a területen (is) a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányzat jelentette a mélypontot, a teljes visszakanyarodást a Kádár-rendszer logikájához, amennyiben a felvett hitelek egy jelentős részét nem beruházásokra (pl autópálya-építés, iparfejlesztés, stb), hanem jóléti kiadásokra és a saját baráti/támogatói körük meggazdagítására fordították, talán generációkra eltékozolva ezzel az ország jövőjét.
A mostani helyzet szinte elviselhetetlen terheket ró Magyarországra és valószínűsíthetően legalább középtávon de lehet hogy hosszú távon is nagyon nehézzé teszi a gazdasági felemelkedést valamint az EU-átlaghoz történő felzárkózást.
Emiatt szorgalmazták sokan sok helyen már, hogy radikálisan új megközelítésre van szükség ebben a kérdésben. Felvetődött a kamattörlesztés felfüggesztése néhány évre, az adósságok átütemezése de az adósság egy részének elengedése is.
De lássuk Für Balázs közgazdász véleményét az államadósság kérdéséről:
Mit lehetne tenni, hogy hasonló eset soha többé ne következzen be, illetve hogy a jelenlegi helyzetet kezelni lehessen?
A kiindulási pont az kell hogy legyen, hogy szertefoszlatunk néhány mítoszt, amelyet azok szoktak terjeszteni, akik szemében az államadósság „szent tehén”.
Mítosz 1: Államadósságot csak a fejlődő országoknak szoktak elengedni, a Magyarországhoz hasonló „közepesen fejlett” országok esetében nem.
Nem igaz. Megfelelő körülmények fennállása esetén és megfelelő módon lobbizva, tárgyalva igenis lehet nagymértékű adósságelengedést elérni hozzánk hasonló országok esetében is. Példa erre Lengyelország, amelynek 1990-ben fennálló mintegy 33 mrd dollárnyi szuverén adósságának felét (azaz több mint 16 mrd dollárt) az USA erőteljes nyomására a Párizsi Klub elengedte.
Ne felejtsük, hogy Magyarország az 1990-es körülbelül 21 mrd dolláros adósságával mind az egy főre jutó mind a GDP-arányos adósság tekintetében sokkal rosszabbul állt még Lengyelországnál is, a többi regióbeli országról nem is beszélve! De nemcsak a kommunizmus régiónkbeli bukása körüli időkben történt nagymértékű adósságelengedés: 2001-ben Szerbia-Montenegró 4.4 mrd dolláros szuverén adósságának 66%-át engedte el a Párizsi Klub, majd 2004-ben a Londoni Klub engedett el 50%-ot Szerbiának a tagjai felé fennálló összesen 2.8 mrd dollárnyi hitelből. Mindez azok után történt, hogy a 90-es években Szerbia három háborút vesztett el, amelyből az utolsó (a koszovói) egy nemzetközi konfliktus volt az USA és számos EU-tagország részvételével!
Mítosz 2: Minden ország modernkori gazdaságára jellemző az eladósodottság, az EU-n belül is vannak GDP-arányosan nálunk jobban eladósodott országok (pl Olaszország).
Magyarország gazdaságát nem lehet ilyen módon teljesen felületesen összehasonlítani egy stabil hátterű, nagy és erős belső piaccal, mezőgazdasággal és iparral rendelkező nyugat-európai országéval (például Olaszország). A mi gazdaságunk jelenleg gyengébb, sebezhetőbb, a külső hatásoknak és befolyásoknak sokkal inkább ki van téve. Ezen kívül a kevés az átlagosnál valóban felelőtlenebb kormányzati gazdálkodási példára hivatkozni az EU-n belül nem szerencsés és igen félrevezető. Az EU-tagországok nagy részében sokkal alacsonyabb az adóssági szint mint nálunk, különösen igaz ez a velünk közvetlenül versenyző közép-európai államokra: Csehországban és Szlovákiában a GDP-arányos államadósság 2008-ban 30% alatt volt, Lengyelországban pedig törvény van arra, hogy az 55%-ot nem lehet túllépni.
Ezen kívül pedig a görög pénzügyi válsággal kapcsolatos elmúlt hetekbeli események csattanós választ adnak arra a kérdésre, hogy mi történhet még az eurozónán belül is akkor ha a magas adóssági szintet és a nagy költségvetési hiányt hosszabb időn keresztül nem kezeli egy kormányzat.
Mítosz 3: Nem lehet tárgyalni legitim, demokratikus választások során megalakuló kormányok által felvett adósságokról.
Ha ez a rendszerváltás utáni kormányokra helytálló is lenne, a Kádár-rendszerre azonban semmiképpen nem igaz! A Kádár-rendszer minden volt csak nem legitim és demokratikus; az idegen elnyomás által hatalomban tartott szocialista diktatúra döntéseit semmilyen állampolgári felhatalmazás nem támasztotta alá. Tehát minimálisan a rendszerváltáskori 21 mrd dollár körüli adósság és annak minden kamatterhe igenis tárgyalási alapot kell, hogy képezzen. Erkölcsi alapunk is bőven van arra, hogy kérjük legalább ennek a résznek az elengedését: Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország is rengeteget szenvedett a kommunizmus alatt, 1956-ban fegyverrel szállt szembe a Szovjetunióval, és a szovjet birodalmi rendszer összeomlásában is fontos szerepet töltött be (német határnyitás elősegítése, Varsói Szerződés megszűnésében játszott szerep, stb).
Mítosz 4: Az adósságok átütemezése, felmondása, a kamatfizetés felfüggesztése csak növelné a bajt – bizonytalanságot okozna, finanszírozhatatlanná tenné az államháztartást.
Ez csak akkor igaz, ha egyoldalúan, elő nem készített módon, a hitelezők számára meglepetésként történne mindez (ilyenre is van példa persze, lásd Mexikó 1982, vagy Ecuador 2008). Ha azonban megfelelő szakmai erőforrásokat rendelnénk ehhez a folyamathoz, és határozott kormányzati támogatás mellett hosszasan, kitartóan, és következetesen képviselnénk nemzeti érdekeinket, akkor komoly esély lenne a megállapodásra.
Mítosz 5: Az a megoldás, ha a gazdasági növekedés segítségével „kinőjük” az adósságot, és eközben felelős (azaz kompetens, hosszú távra tervező, nem pazarló, nem korrupt) kormányzati gazdálkodás zajlik.
A hosszú távú, fenntartható GDP növekedés és a felelős kormányzati gazdálkodás csupán szükséges feltételei a probléma megoldásának, de önmagukban nem feltétlenül elegendőek! Ha ezek a feltételek maradéktalanul meg is valósulnának a következő parlamenti ciklusok idején (és erre jelenleg nem látszik garancia..), akkor is túlságosan hosszú ideig, több évtizedig is tartana amíg az adósságcsapdából Magyarország ki tudna szabadulni. Ezért szükséges feltétlenül a jelenlegi terhelési szint jelentős csökkentése!
Bízzunk benne, hogy a 2010 tavaszán megalakuló új magyar kormánynak lesz elég bátorsága és ereje az államadósság kezelésének radikális megváltoztatásához.
A Jobbik a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy ebben a folyamatban is segítse a magyar nemzeti érdekek érvényesítését – okosan, higgadtan, és minden jobbító szándék felé nyitottan.
Für Balázs, közgazdász
Jobbik Gazdasági Kabinet
FORRÁS: BARIKÁD.HU
