Pannon-info.hu az egészségért, a magyar termékekért, munkahelyekért, szuverenitásért

Ismét megfigyelhető az évezredes gyakorlat a mai Magyarországon: a különböző kalmár-csoportosulások, akik mindenhatónak képzelik magukat, úgy gondolják, hogy majd ők szabályozzák a piacot. Ez az egész világon, minden termelői területen hasonlóan megy, legyen az liba felvásárló, gyümölcs felvásárló, gabona felvásárló vagy méz felvásárló. Ellenük csak egyféleképpen lehet védekezni: összefogással és tudatos startégiával.

Szerencsére a magyar méhésztársadalom eléggé tudatos és szervezett alakulat. Én, mint kis méhész, aki csak a piacon értékesíti néhány mázsa mézét, persze könnyen beszélek, - mondhatják sokan - hiszen nekem nem kell a felvásárlási árral hadakoznom, hogy életben maradhassak.

Nos, a nagyobb méhészetek természetesen nehezebb helyzetben vannak, belátom. Ők viszont nagyobb tőkéjükkel, egymással szövetkezve TÉSZ-eket, illetve méhész termelői csoportokat hozhatnának létre és így hatékonyabb érdekvédelemre lenne lehetőségük.  Azonban, akik megengedhetik maguknak, még várjanak a mézük felvásárlónak történő eladásával, mivel ott is ki vannak ám ürülve a raktárak és nagyon szeretnék ám a kiváló magyar mézet mihamarabb Európába exportálni, hogy sok esetben legyen mivel feljavítani a kínai és egyéb mézeket. A felvásárlókat is szorítja ám az idő, nem csak a méhészeket.

Természetesen az egyik megoldás minél több méhész termelői csoport lenne. Hogy ez jelenleg hogy áll Magyarországon, arról nincsen elegendő ismeretem, de a Google inte keresőben egyetlen egy ilyen szervezetet találtam, bár az OMME felsorol 5 ilyen szövetkezetet az országban.

Egyébként én mindenképpen a magyar méhészeti ágazat szervezettsége sikerének fogom fel, hogy a kiskereskedelmi egységek, de még a nagy multinacionális élelmiszer láncsok, mint a Cora, Tesco, Lidl, Auchan, Spar sem tudnak versenyezni a termelői mézárakkal. Ha ezt a teljesítményt minden területen el tudnák érni a magyar termelők, az komoly csapást mérne ezekre a nemzetközi kalmár körökre és vegyszerkoncentrátum - szerű termékeikre és talán felgyorsítaná hazatérésüket anyaországaikba. Magyarországon 1 000 000 - val csökkent a munkahelyek száma, mióta ők betették ide a lábukat!(1990 óta)

Mennyi mézet értékesítenek a méhészek ma hazánkban közvetlenül és mennyit a kiskereskedelemben?

Míg Belgiumban a méz 82 % - át, Ausztriában 50  % - át közvetlenül értékesítik a méhészek, addig Magyarországon csak a méz 13 % - a kerül értékesítésre közvetlenül a méhész termelőtől. Nos, ezen még lenne mit javitani. A további 83 % a felvásárlókon, palackozókon, kereskedelmi láncokon keresztül értékesül.

A hazánkban megtermelt évi átlag 15.000 – 16.000 t méz megközelítőleg 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljesen a nyugat-európai országokba került, így az exportált mennyiség 90%-a az unióban marad. Hazánk egész területe alkalmas méhészkedésre, így mintegy 16 féle fajtamézet tudunk előállítani. A világon Magyarországon a legnagyobb a méh - és méhészsűrűség és ez melegágya a sok értékesítési és méhbetegség problémának.

Az egy főre jutó magyar mézfogyasztás csak, 0,5 kg, ami nagyon alacsony szám. Az OMME - nak sokkal hatékonyabb reklám és marketing tevékenységet kellene folytatnia, hogy ez a szám először megközelítse, majd el is hagyja mondjuk a német 1,5 kg - os éves fejenkénti mézfogyasztást. Az emberek 90 % - a nem fogyaszt mézet Magyarországon, csak járulékos élelmiszerként néha, a mézes puszedliben. Ezen sűrgősen változtatni kellene, mivel a  méz valóban értékes és egészséges élelmiszer, nem csak egy üres kalória bomba, mint a finomított cukor. A túlzott cukor és szénhidrát fogyasztás okozza a "fejlett" világ egészségügyi problémáinak jelentős részét, az elhízás következtében.

OMME - Méhész Termelői Csoportok

Mézprodukt Szövetkezet 
Zimmer Zoltán ügyvezető elnök
Pécs, Illyés Gyula u. 80. 3/11. 
E-mail:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.